32.fejezet: The interview

Sziasztok! :)
Huhú! Egész időben! :D
A következő rész különlegesebb lesz! ;) Just sayin'

Soo... 

Jó olvasást ehhez a részhez! :)
xoxo<3

32.fejezet: The interview

(ajánlott zene)

Máris látszanak a tökéletes vonásaid, amiket az apukádnak köszönhetsz....

~Szóval elmondanád, hogy hogy ismerkedtetek meg?-kérdezte, miután leültünk, és elővette a kis diktafonját.

~Ugye elég sokan látták a közös fotózásról készült képeket?! Nos, azelőtt egy-két héttel találkoztam velük először, és számomra ez szerelem volt első látásra. Egyszerűen annyira megfogott a kisugárzása, a kék szemei, a humora és mindene, hogy ha akartam volna se tudtam volna neki ellenállni.

~Viszont ha jól tudom ekkor még Eleanor Calder-el járt?

~Igen, de mi csak a szakításuk után jöttünk össze.

~És most pontosan mióta is vagytok együtt?

~3 hónapja.-mosolyodtam el.

~Most indultak a turnéjukra, hogy viseled?

~Nehezen. Hiányzik, mindig, de hihetetlenül büszke vagyok mind az 5 fiúra.

~Melyikükkel a legjobb a kapcsolatod?

~Egyértelműen Harry-vel. A legjobb barátom lett.

Legalább fél órát kérdezgetett, de nem éreztem egyáltalán tolakodónak, és ezért hálás is voltam neki.

~Tényleg nagyon köszönöm, hogy segítettél.-mosolygott rám az interjú végén.

~Igazán nincsmit.-mosolyogtam én is, majd hirtelen megölelt. Meglepetésként ért, de nevetve visszaöleltem, majd elbúcsúztunk egymástól.

Hazafele azon gondolkoztam, hogy el kéne-e mondanom Louis-nak az interjút, hiszen joga van tudni… tejóég! Mi van, ha nem szabadott volna bármit is mondanom ennek a lánynak?! Amint hazaérek, felhívom Lou-t…

~Szia szerelmem.-szólt bele a telefonba rögtön Louis

~Szia édes.-köszönök. ~Hogy vagy?

~Jó vagyok, és te?

~Én is.-tartottam egy röpke szünetet. ~Lehet egy kérdésem?

~Persze.

~Nekem szabad interjút adnom?

~Miért akarsz interjút adni?

~Nem akarok, de egy lány odajött hozzám, és azt mondta hogy az állása múlik rajta, és én megmenthetem ha csinálhat velem egy interjút, és annyira lehangoltnak tűnt, meg kedves is volt, hogy nem mondhattam nemet.-hadartam el egy szuszra

~Jesszus baby, vegyél levegőt.-nevetett.

~Nem haragszol?

~Miért haragudnék? Ráadásul rád? Ugyan már.-nevetett még mindig

~Akkor jó.-mosolyodok el.

~Egyébként eszméletlenek lettek a képek, a középsőt be is állítottam háttérnek.

~Örülök, hogy tetszenek.-pirultam el.

~Neked mi most a háttered?

~Hát te.-nevettem, mire ő is.

~Le kell tennem, mindjárt kezdünk…

~Jólvan, legyetek ügyesek, puszilok mindenkit, főleg Harry-t.

~Átadom, szeretlek!

~Szeretlek, szia!

A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem - csak egy gondolat: "Szeretlek".

Akkor kíváncsian várom a cikket…