Novellák :)

Remember?!

(ajánlott zene1 , ajánlott zene2)

2012. Július 25.

És ismét eljött ez a nap is. Ma pontosan 3 éve, hogy utoljára láttam.

Azóta is mindennap hiányzik. Nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék rá, és ne mardosna belül a fájdalom. 3 év alatt senkinek sem sikerült beforrasztani azt az űrt, amit maga után hagyott…

2009. Január 15.

Végre. Vége az első félévnek.

Most kezdtem a gimnáziumot, és hát fárasztó.

Azonban van egy valami, vagyis inkább valaki, aki szebbé teszi a szürke hétköznapjaimat.

Louis Tomlinson. A sportos, gyönyörű hangú, tökéletes, végzős: Louis Tomlinson.

Amikor év elején először megpillantottam tudtam, ő az igazi. Szerelem első látásra.

Azonban én valószínűleg csak egy pisis elsős vagyok a szemében. Mit is remélhetnék?

Barna télikabátomat szorosan összehúztam magamon, majd kiléptem a hóesésbe. Igen, esett a hó.

Sötétbarna hajamat egy perc alatt ellepték a hópelyhek. Az udvaron sétáltam, mikor megláttam, hogy a végzősök fociznak. Szememmel ösztönösen Louis-t kezdtem keresni, és hamar meg is találtam. Épp akkor lőtt gólt. Halványan elmosolyodtam, majd mentem is tovább.

Bárcsak egyszer odajönne hozzám, és azt mondaná: Ezt a gólt neked lőttem édes.

Gondolataimból egy közeledő focilabda zökkentett ki, ami szépen el is talált, így a hóba estem.

Miközben felültem karomat dörzsöltem. Nem volt kis ereje a labdának.

~Tejóég, ne haragudj. Jól vagy?-gugolt le hozzám egy magas barna hajú fiú.

Mikor a szemeibe néztem elvesztem bennük. Tudtam, hogy kék szemei vannak, de hogy ennyire gyönyörűek, azt nem.

~Túlélem.-mosolyogtam rá halványan, majd elfogadtam a felém nyújtott kezét.

Bőrömet perzselte az érintése.

Egy percig csak némán néztük egymást, majd ő elmosolyodott, én pedig elpirulva lehajtottam a fejemet.

~Egyébként Louis vagyok.-mondta végül.

~Lucy.-mosolyogtam rá.

~Lou gyere már!-hallottunk meg távolabbról egy fiú hangot.

~Egy perc Stan!-üvöltött vissza Louis

~Menj, nélküled nem győznek.-mosolyogtam rá

~De előtte had kérjem el a számod.-rám villantotta ezer wattos szuper sexi mosolyát, én pedig elolvadtam.

Megadtam neki a számom, majd egy gyors mosolyváltás után ment is vissza focizni, én pedig folytattam az utamat hazafele.

2009. Január 16. A szünet első napja.

Kipihenten keltem fel 11 óra magasságában. Azon gondolkoztam, hogy vajon már ma fel fog-e hívni Louis.

Ebédeltem, filmet néztem, lustálkodtam. És nem, Louis nem hívott, se semmi.

Fél 12. Épp befészkeltem magam puha ágyamba, mikor a telefonom jelzett, hogy sms-t kaptam.

Fent vagy még? xx. L

Elmosolyodtam. Minden álmosság kiment a szememből, és vidáman írtam vissza Louis-nak.

Igen:) xx. L

Akkor jó:) Beszélgessünk.

Benne vagyok:)

Akkor kérdezz-felelek;) Kedvenc szín?

Kék:) Kedvenc film?

Grease:) Kedvenc állat?

Pingvin:D Kedvenc sport?

Foci, futás. Fiúideál?:)

Hmm…szép szemek!!:)

Nekem szép szemei vannak?:)

Neked nagyon szép szemeid vannak:)

Megtisztelő:) te jössz:)

Lányideál?:)

Barna haj a gyengém:)

haha:) te jössz:)

Van kedved holnap sétálni?:)

Van:)

Akkor holnap 3 a közeli park?:)

Tökéletes:)

Akkor aludj jól:) xx

Te is:) xx

Azt hiszem teljesen belezúgtam…

Másnap vidáman keltem, és a mosolyom egésznap levakarhatatlan volt.

Délután aztán felvettem egy fehér ujjatlant, egy barna baglyos pulcsit, egy fehér csőnadrágot, és a kedvenc barna uggs-omat. Hajamat hagytam kibontva, fújtam magamra C A parfümömből, majd felvettem egy kámzsát és a kabátomat, és már indultam is.

3 előtt 4 perccel érkeztem, de Louis még nem volt sehol, így vártam.

3 múlt 5 perccel, átfagytam, és Louis még sehol. Istenem add, hogy nem ültetett fel… viszont minden kétségem szertefoszlott, mikor megláttam közeledni a tökéletességet.

~Ne haragudj, hogy késtem, de hoztam neked is forrócsokit.-nyújtotta át mosolyogva az előbb említett italt, ami hihetetlen jól esett.

Louis-val vagy egy órát sétáltunk, beszélgettünk, nevettünk, mikor már elkezdtem vacogni.

~Tejóég Lucy ennyire fázol?-nézett rám aggódva Louis.

~Nnnemm vvészess.-próbáltam nem vacogni, de nem ment. Louis átkarolt, és elindultunk valamerre.

Mint kiderült Louis házába jöttünk.

~Ugye nem baj, hogy idehoztalak? Ez volt a legközelebb, és nem akartam, hogy megfagy.-mondta Louis, miután becsukta az ajtó.

~Nem, dehogyis, és köszönöm.-mosolyogtam rá.

A nap hátralevő részében Louis ágyában feküdtünk, és tv-t néztünk.

Nagyjából ez ment egész szünet alatt, és a szünet utolsó napján összejöttünk.

Minden annyira jól ment. Tökéletesnek tűnt minden…

2010. Augusztus 17.

Louis-val több mint egy éve együtt vagyunk.

Tavaly nyáron kettesben mentünk nyaralni LA-ba, és mikor naplementénél a parton ültünk, beleírta a homokba, hogy : szeretlek. Mire én odahajoltam a füléhez, és bele suttogtam: Örökké szeretni foglak.

Louis idén jelentkezett az x factorba. Minden jól ment egészen a második élő show-ig.

Az első élő show után írtam neki egy sms-t, hogy mennyire jók voltak, és utána el is mentünk megünnepelni. Ám a második élő show után nem kaptam választ az sms-emre. És ez így ment. Én minden adás után megírtam, hogy mennyire jók voltak, és hogy hiányzik, de nem jött válasz. Mintha teljesen elfelejtett volna. Mintha kitörölt volna az emlékezetéből…

Azon az estén, mikor kiestek, akkor is írtam. És nem csak azt, hogy hiányzik, hanem hogy szeretem. De semmi válasz. Nem tudtam mire vélni.

Csak egyet tudtam: Nagyon hiányzik, és még mindig szeretem…

2011. Január 22.

Ma „vagyunk” 2 évesek Louis-val.

Azóta sem beszéltünk, ám este megrezzent a telefonom:

2 év. Mindig és örökké.

Ezt az sms-t kaptam, ám utána sem jelentkezett. Mostmár teljesen összezavarodtam.

2011. November 11.

Megjelent az első albumuk.

Hihetetlen, hogy eddig jutottak. Büszke vagyok rájuk. Bár Harry-vel Liam-el Niall-el és Zayn-el is csak kb. 3x találkoztam, nagyon szimpatikusak voltak már rögtön, és tudtam: Louis jó helyen van köztük.

Nos Louis…Azóta nem beszéltünk, de nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna rá. Szinte minden éjjel vele álmodok, más fiúkra rá sem tudok nézni, és egy ideig kicsit depressziós is voltam. És még mindig nem vagyok túl rajta… és nem is leszek rajta egy hamar túl… és őszintén: Nem is szeretnék.

Nagyon hiányzik.

2011. Február 21.

Tejóég, ez hihetetlen! British awards díjat kaptak! Ez fantasztikus.

Kicsit hezitáltam, de végül küldtem egy sms-t Louis-nak, hogy hihetetlenek, és hogy nagyon hiányzik.

Mondanom sem kell, hogy nem mentem vele valami sokra…

2012. Január 22.

A fél napomat sírva, a másik felét pedig nevetve töltöttem, ugyanis nosztalgiáztam.

És minő meglepetés, este kaptam egy sms-t Louis-tól.

3 év. Még mindig és örökké.

Ismét zokogásban törtem ki. Már nem bírom nélküle. Eszméletlenül hiányzik.

2012. Szeptember 06.

3 díjat nyertek az MTV VMA-n! Már meg sem kéne lepődnöm, de még mindig annyira hihetetlen.

Számomra Louis mindig az a szívdöglesztő hétköznapi végzős srác marad, akiért teljesen odavagyok…

És el is kezdtem a végzős évemet. Nagyon furcsa, és félelmetes…főleg úgy, hogy nincs mellettem Louis…

2012. November 11.

És megint nyertek! MTV EMA!

Louis ismét kapott egy sms-t, de már tudtam, választ úgy sem kapok…

2012. November 12.

És megjelent az új album. Take Me Home!
Sajnos még nem volt időm belehallgatni, de remélem hamarosan sort tudok rá keríteni…

2012. November 28.

Épp bekapcsoltam a tv-met, amiben a One Direction adott interjút.

~És Louis, neked melyik dalok állnak nagyon közel a szívedhez?-kérdezte az interjút, és rögtön Louis arcát kezdték venni.

Nem mondom, Louis még tökéletesebb lett, mint volt.

~Nos, az összes dal a szívemben van, de 4 számot tudnék talán kiemelni: They don’t know about us, Still the one, Irresistible, és a Rock me.

~És miért pont ezek?

~Mindegyik egy emberre emlékeztet.. és mindegyik ugyan arra.

~És esetleg ha választanod kéne a négy közül?

~Talán a Rock me-t mondanám..

~Az ötletadó Louis volt.-vágott közbe Harry mosolyogva

Mostmár nagyon kíváncsivá tettek, úgyhogy gyorsan bekapcsoltam a laptop-omat, és szépen sorban meghallgattam őket.

A They don’t know about us-nál elsírtam magam, a Still the one-t teljesen átéreztem, az Irresistible-nél színtén sírtam, és a Rock me.. nem hiszem el… 2009 nyár… a szavak amiket suttogtál, örökké remélni fogok… És akkor jöttem rá, hogy mind a négy szám rám emlékezteti…és engem is rá.

Rongyosra hallgattam a számokat, és mosolyogva sírtam.

Másnap reggel elhatároztam, hogy meglátogatom Louis-t bárhol is legyen.

Gyorsan megnéztem, és kiderült, hogy holnap lesz egy koncertjük a Mohegan Sun-ban. Nagyon jó.

Vagy ezer telefonhívást elintéztem, hogy még ma estére kapjak repülőjegyet az Egyesült Államokba.

Egy nagyobb sporttáskába bepakoltam, felvettem egy farmer inget, egy barna csőnadrágot, egy barna mellényt, és egy barna csizmát.

 Felvettem a kabátomat, és már rohantam is a reptérre.

Tudtam, hogy a repülőn fogok aludni, így nem kellett a szállással bajlódnom még.

2012. November 30.

Elintéztem egy olcsóbb szállodai szobát, így a koncert előtt nyugodtan tudok készülődni.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok ideges.

Felvettem egy világoskék farmert, egy fehér hosszú ujjút, és egy rövid derekú farmer dzsekit.

Csak egyre nem gondoltam. A koncert jegyre. Nagyszerű Lucy. Több órát utaztál, volt egy tök jó terved, és így elrontod. Na azt már nem!

Jóval a koncert előtt odamentem a helyszínre, bár már így is sok rajongó volt.

Gyorsan elővettem a telefonomat, és írtam Harry-nek egy üzenetet twitteren.

Nagyon szükségem lenne a segítségedre, csak kérlek ne szólj Louis-nak, hogy írtam! xx

Minden rendben?

Itt vagyok a Mohegan Sun előtt, Louis-t akarom meglepni, de nincs koncert jegyem, valahogy be tudsz vinni?:s

Persze, gyere hátra, ott találkozunk!:) xx

Megnyugodva kifújtam a levegőt, majd miután elraktam a telefonomat feltűnésmentesen hátra osontam.

Megláttam Harry-t, majd miután már biztonságban bent voltunk, megöleltem.

Kicsit beszélgettünk, és elmondtam neki a tervemet, amin jót mosolygott.

Végülis sikerült elbújtatnia.

Elkezdődött a koncert, én pedig előmerészkedtem.

Már vagy fél órája ment a koncert, mikor Louis beszélni kezdett.

~Sziasztok! Nagyon köszönjük, hogy eljöttetek, sokat jelent nekünk! A következő szám nagyon közel áll a szívemhez, mert akiről szól, az is közel áll a szívemhez..Rock me!

És elkezdődött a szám. Sírtam. Főként az örömtől, de volt benne egy kis fájdalom is.

Alig pár méter választ el Louis-tól, de mégis olyan távolinak tűnik…

Az utolsó szám közepénél voltunk, mikor észbe kaptam, és kicsit hátrébb álltam, hogy Louis ne lásson meg.

Lejöttek a színpadról. Hallom a nevetésük, a huhógásuk, a boldogságukat.

~Lou egy percre.-szólítja meg Harry. ~Kérlek egy percet maradj itt a kedvemért, ne menj el, és ne kérdezősködj, rendben?-kérdezi, mire Louis gondolom bólint, és a hangok távolodnak, majd mikor már szinte semennyire sem hallom őket, előjövök.

Háttal állt nekem, de még így is tökéletes volt. Halkan mentem felé, és a szívem egyre hevesebben vert. Végül megálltam pár lépésre mögötte, és óvatosan megérintettem a vállát, mire megfordult, és szemei elkerekedtek.

~Lucy.-suttogta halkan, nekem meg egy apró mosoly jelent meg az arcomon egy könnycsepp kíséretében.

~Szia Louis.-suttogtam én is.

Kb. egy percig csak álltunk némán egymást kémlelve, mire Louis kifújta az eddig benntartott levegőjét, és szorosan megölelt. A könnyeim folyamatosan gördültek le az arcomról, de végre a boldogságtól. Újra Louis karjaiban lehetek, és ennél több nem is kell.

~Annyira hiányoztál.-suttogtam még mindig karjai közt.

~Te is nekem.-suttogta ő is.

~De mond, miért?-kérdeztem, mire elhúzódtunk egymástól.

~Mert féltem.-sóhajtott, és tehetetlenül lehajtotta a fejét.

~De mitől?-néztem rá értetlenül

~Annyi minden borzalmat hallottam, hogy mire képesek a rajongók, és annyira nem akartalak ennek kitenni, és hülye voltam, de ez tűnt a legésszerűbbnek, ám talán a legfájdalmasabbnak is. Próbáltalak elfelejteni, de azt hiszem a nevemet könnyebb lett volna elfelejteni, mint téged…

~De kibírtam volna, mert te velem lettél volna, tudom!

~De te mindig az én törékeny virágszálam voltál, mindentől féltettelek.-mosolygott halványan.

~De melletted erősnek éreztem magam!

~Mindent elrontottam…

~Egy valamit nem..-mondtam, mire kérdően rámnézett. ~Emlékszel mit mondtam 2009 nyarán?

~Örökké szeretni foglak.-suttogta

~Pontosan.-mosolyogtam rá, mire szemei felcsillantak.

~És te az sms-eimre?

~Mindig és örökké.-ismét legördült egy könnycseppem.

~Pontosan…mindig és örökké szeretni foglak.-mosolygott, majd megcsókolt.

Hosszú idő után ismét érezhettem Louis-t. Éreztem, hogy velem van, hogy megvéd, hogy törődik velem…éreztem a szeretetét.

2012. December 24.

Karácsony estéje, és Louis szülinapja.

Louis-val még aznap mindent megbeszéltünk, így végül minden rendben lett köztünk.
Felvállalta a kapcsolatunkat, és tényleg mindentől megvéd. Hozzáteszem ragaszkodik hozzá, hogy a legtöbb helyre Paul egyik testőrével menjek, de nem érdekel, mert Louis-ért bármit megtennék.

A koncertjük után nem sokkal hazautaztunk, és megkért, hogy költözzek hozzá Londonba. Hozzá is fogok, amint leérettségiztem. De így is a lehető legtöbb szabad percet együtt töltjük, akárcsak a karácsonyt.

Minden annyira békés és boldog…pont olyan, amilyennek a karácsonynak lennie kell.

Louis-val minden annyira jó, és könnyű. Azt hiszem ez a szerelem.

Este aztán befészkeltük magunkat az ágyunkba, és Louis éneke álomba ringatott…

It's in your lips and in your kiss
It's in your touch and your fingertips
And it's in all the things and other things
That make you who you are and your eyes irresistible.

They don’t know about us

(ajánlott zene)

Four years old with my back to the door…

Egy újabb koncert. Tudom furcsa ezzel a számmal befejezni egy koncertet, de nem éppen voltam a héten a legjobb passzban, és ennél a számnál így is elég gyakran elsírom magam.

Egy valaki volt, aki éltetett a héten. Az, hogy ma végre láthatom, hatalmas boldogsággal tölt el. Szemem sarkából látom, ahogy tapsol és ujjong nekem a színpad mellett. Szőke haja rögtön kitűnik a tömegből. Ahogy a fény rávilágít csillogó kék szemeire, nyugodtság tölt el.

For the love of a daughter…

Hát nem sikerült könnyezés nélkül, de azt hiszem, ez a szám így lesz tökéletes.

Megköszönöm mindenkinek, hogy eljöttek, és a többi, majd vidáman integetve lesétáltam a színpadról. 

Amint leszerelték rólam a fülesemet első utam Niall-hez vezetett, és mosolyogva bújtam karjai közé.

~Fantasztikus voltál.-suttogta fülembe, amitől kirázott a hideg.

~Olyan jó, hogy itt vagy.-bújtam hozzá még jobban.

~Nem megyünk inkább be az öltözőbe?-húzódott egy kicsit el, mire bólintottam, és mentünk is.

Mielőtt mindenki elkezdene kombinálni, elmagyarázom a kapcsolatunkat Niall-el.

Hivatalosan nem vagyunk együtt. Se veled, se nélküled kapcsolat. Annyira érezni köztünk a kémiát, és azon kevesek közé tartozunk, akiket a rajongók bátorítanak, hogy legyünk együtt. De valamiért soha nem jutottunk dűlőre a kapcsolatunkkal kapcsolatban. Mindenhol azt mondjuk, hogy legjobb barátok vagyunk, ami igaz is, de közben mégis egy kicsit talán több.  És ezt mindketten pontosan tudjuk, mégis valami visszatart minket. Talán félünk. Ki tudja?!

Gyorsan lezuhanyoztam, majd mikor kijöttem Niall egy csokor rózsát tartott a kezében.

~Művésznő.-nyújtotta át mosolyogva, mire megöleltem.

~Ezek gyönyörűek, köszönöm.-mosolyogva szimatoltam bele a rózsákba.

Niall-el egész hazafele úton beszélgettünk…egész héten nem tudtunk, így most pótoltunk.

Mikor az ajtómhoz értünk kicsit hezitált, látszott rajta, hogy valamit mondani akar, de nem tudja hogyan mondja el.

~Figyelj Demi…-kezdte tartkóját masszírozva.~Tudod most van vége a MSG beli fellépéseinknek, és holnap hazautazunk.

Nem hiszem el! Végre közel voltunk egymáshoz, erre ő visszamegy Londonba, én pedig az x factor miatt maradok itt. Félre ne értsen senki, imádom az x factor-t, és tudom, hogy mindjárt vége, de akkor is! Mostanában így is alig látom. Skype-olásra sincs sok időnk, de az sem ugyanaz.

~Ohh.-ennyit bírtam kinyögni, és reménytelenül a földet kezdtem tanulmányozni. Nem így képzeltem el ennek a napnak a végét.

~Úgy sajnálom.-suttogta, és megölelt.

Hozzábújtam, és hagytam, hogy egy könnycsepp végig folyjék az arcomon.

Talán ez lenne a megfelelő alkalom elmondani, hogy mit érzek? De nem… és itt jöttem rá, hogy félek.

Félek elveszíteni Niall-t, hisz kitudja mennyi minden változna, ha bevallanánk kerek-perec az érzéseinket.

~És hánykor?-kérdeztem

~Este 7-kor indul a gépünk, még benézek hozzád előtte.-mondta

~Az x factor stúdióban leszek.-mondom, bár szerintem tudja

~Tudom.-kuncog.

~Akkor holnap találkozunk.-erőltetek mosolyt az arcomra miután elengedtük egymást.

~Jó éjszakát.-mosolygott ő is.

Becsuktam magam mögött az ajtót, és lecsúsztam annak mentén. Nem hiszem el.

Ebédszünetben Niall megérkezett egy szál rózsával.

 Együtt ebédeltünk, majd jó utat kívánva neki mentem is vissza a stúdióban.

~Demi.-szólított meg Simon

~Hmm?-néztem rá

~Niall…igaz?-kérdezte megenyhülve. Igen, ő mindent tud. Ő apám helyett apám.

~Visszament Londonba.-sóhajtok fel.

~Tudom.-simogatja meg a vállam.

Ezután folytattuk a munkát. Próbáltam koncentrálni, de mindenhol Niall lebegett. Hogy el kéne mondanom, hogy nem kéne félnem, és hogy már most hiányzik.

Amint befejeztük a próbákat mentem is haza. Nem vágytam semmi másra, csak egy jó hosszú forró fürdőre.  Azonban mikor beléptem az ajtóban egy szál vörös rózsa állt. Semmi cetli, papír, semmi. Csak egy szál vörös rózsa.

Másnap hasonlóan telt a napom, csak persze Niall nélkül, és este megint találtam egy szál vörös rózsát. Most vagy valami nagyon kedves ember küldözgeti, vagy elmebeteg idióta. Remélem az első…

2 hét. Ennyi telt el azóta, hogy Niall elment. Holnap lesz az utolsó élő show, és 2 hete minden nap kapok egy szál vörös rózsát mindenféle cetli vagy valami nélkül.

És igen. Vége lett az x factor-nak. Amint beléptem az öltözőbe egy halom virágszirom vezetett az ajtótól egészen a kis sminkes asztalig, ahol a szirmok körbe vettek egy borítékot.

Kíváncsian lépkedtem közelebb felé, és nyitottam ki.

Csak kövesd a nyomokat ;)

Hát köszi. Megfordítottam a papírt, és ott is találtam egy kis üzenetet.

Indulj ki a főbejáraton. ;)

Most szórakozik velem? Najó, összeszedem magam, és megyek.

 Jó 15 perc múlva indulásra kész voltam kezemben a papírral.

Amint kiértem a főbejárathoz, még egy papír várt rám, és egy muffin.

Tudom, hogy ez a kedvenced :) Indulj el a lakhelyed felé ;)

Most kódokban beszél?! Ki mond már manapság olyat, hogy lakhely? Mondjuk aranyos…

A következő sarkon ismét volt egy papír, és egy szál liliom.

Fehér. A tisztaság és a béke jelképe. Számomra te vagy a békesség. <3

Tejóég de aranyos. Mosolyogva felvettem a papírt és a virágot is, majd mentem tovább.

A következő sarkon is várt rám egy papírka, és egy orchidea.

Szerintem ez a virág abszolút a nőiesség. Számomra te vagy maga a nőiesség. <3

És én még azt hittem kihaltak a normális emberek erről a bolygóról. Annyira édes.

Ez ment egészen az ajtóig. Ott egy gyönyörű csokor és egy papír várt.

Szóval eljutottál idáig szépségem :) Kíváncsi vagy ki vagyok? Hamarosan megtudod :) Csak menj be…

Óvatosan felkaptam a csokrot és a papírt, majd benyitottam.

Az egész szoba tele volt gyertyákkal, és rózsaszirmokkal. Még a szám is nyitva maradt.

Óvatosan letettem az út alatt összegyűjtött cuccokat a legközelebbi helyre, és követtem a rózsaszirmok vonalát. Az erkélyre érkeztem, és akkor megláttam őt…

Mosolyogva figyelt engem ölében egy gitárral. Megpaskolta a vele szemben ülő helyet, mire én leültem oda, és csak hallgattam a gyönyörű gitárt és az angyali hangját..

People say we shouldn’t be together
We're too young to know about forever
But I say they don’t know what they talk talk talkin’ about

Cause this love is only getting stronger
So I don’t wanna wait any longer
I just wanna tell the world that you're mine girlll
Ohh

They don’t know about the things we do
They don’t know about the I love you’s
But I bet you if they only knew
They will just be jealous of us
They don’t know about the up all night’s
They don’t know I've waited all my life
Just to find a love that feels this right

Baby they don’t know about
They don’t know about us

Just one touch and I was a believer
Every kiss it gets a little sweeter
It’s getting better
Keeps getting better all the time girl

They don’t know about the things we do
They don’t know about the I love you’s
But I bet you if they only knew
They will just be jealous of us
They don’t know about the up all night’s
They don’t know I've waited all my life
Just to find a love that feels this right

Baby they don’t know about
They don’t know about us

They don’t know how special you are
They don’t know what you’ve done to my heart
They can say anything they want
Cause they don’t know about us

They don’t know what we do best
That’s between me and you our little secret

But I wanna tell em
I wanna tell the world that you're mine girl

They don’t know about the things we do
They don’t know about the I love you’s
But I bet you if they only knew
They will just be jealous of us
They don’t know about the up all night’s
They don’t know I've waited all my life
Just to find a love that feels this right

Baby they don’t know about
They don’t know about us

Baby they don’t know about
They don’t know about us

They don’t know about us
They don’t know about us

Bekönnyeztem. Imádom ezt a dalt. Mind a hangzását, mind a mondanivalóját.

Könnyes szemekkel, ám hatalmas mosollyal az arcomon tapsoltam meg Niall-t, aki mosolyogva fogadta „véleményemet”.

Letette maga mellé a gitárját, majd felállt, és felém pedig kinyújtotta a kezét. Odamentünk a korláthoz, és csak néztük a csillagokat. Egyszerűen gyönyörű volt.

~Hogy-hogy visszajöttél?-törtem meg végül a csendet.

~Tudtam, hogy ma vége az x factor-nak, és veled akartam lenni.-mosolygott halványan.

Itt az idő Demi, mond már el neki!

~Figyelj Niall..-kezdem, de félbeszakít.

~Igazából mondani is szeretnék valamit…-kezdi, majd nagyot sóhajt. ~Egyszerűen nem bírom már, csak az érzéseimet titkolom, és nem akarom, és már nem is tudom. Teljesen odáig vagyok érted, a legjobb barátom vagy, és én szerelmes vagyok beléd.

És kimondta. Szerelmes belém.

Elmosolyodtam, majd megcsókoltam.

Végre.

Már nem is tudom mióta vártam a csókjára.

Miután elszakadtunk egymástól csak mosolyogva figyeltük a másikat.

~Szeretlek Niall.-mondtam végül.

~Én is téged Demi.-mosolygott, majd ismét megcsókolt.

2 hét. Ennyi telt el azóta, hogy Niall visszajött, és szerelmet vallott nekem. Ennyi ideje vagyunk együtt. Ahogy egyre többet jelentünk meg együtt nyílvánosan, annál több pletyka látott napvilágot, így mivel tegnap ideiglenes beköltöztem Niall, így ma egy twitcam kíséretében bejelentjük a kapcsolatunkat.

Egyébként sok minden nem változott. Ugyanúgy legjobb barátok maradtunk, bármit meg tudunk beszélni, sokat hülyülünk együtt. Annyi változott, hogy többet bújunk a másikhoz, és bármikor megcsókolhatjuk egymást.

1 hét. Ennyi telt el a twitcam óta, és hogy már a legtöbb nyílvános eseményre együtt megyünk, és kézen fogva sétálunk az utcán.

A rajongók hihetetlen nagy örömmel fogadták a hírt, aminek mindketten nagyon örültünk.

A fiúkkal is egyre jobb lett a viszonyunk, Niall-ről nem is beszélve!

Szerelmesek, boldogok, sikeres, fiatalok vagyunk. Megtaláltam az igazit…hát kell ennél több? :)