44.fejezet: Feelings

Sziasztok! :)
Oké, szerintem halálra unjátok a rizsámat:D De sajnos most csak így megy, nincs biztos dátum, hogy mikor jön rész, de igyekszem :/
Köszönöm hogy kitartotok mellettem, imádlak titeket! :))
#lovemyreaders <3

Jó olvasást! :))
xoxo <3

44.fejezet: Feelings

(ajánlott zene)

Sok mindenen átmentem mire megszülettél, de tudod mit? Egy percét se bánom, hiszen te kárpótolsz mindenért...

Alig bírom felfogni, hogy egy pillanaton belül mennyi érzés fogott el hirtelen. Zavarodottság, pánik, aggodalom, de a félelem volt talán a legerősebb. Nem, nem magamat féltettem, hanem a picit.

Kezdtem kicsit szaporábban venni a levegőt, nem éreztem jól magam. Eleve nem igazán szeretem a lifteket, és azt hiszem az egyik rémálmom pont ez a szituáció, beszorulni egy liftbe. Terhesen!

~Lena, minden rendben?-kérdezte Jenny aggódva. Nem, semmi sem volt rendben.

~Nem vagyok jól.-még mindig szaggatottan vettem a levegőt, kezdett nagyon melegem lenni, és a kicsi Aaron is többet rugdalózott.

~Jesszus, ne csináld ezt velem.-kerekedtek el a szemei, és elkezdte a vészjelző gombot nyomkodni.

Már alig figyeltem mit csinál. Lecsúsztam a földre, már szédültem. Teljesen levert a víz, és már sírni kezdtem. Semmit se akartam, csak hogy kijussak innen, és Louis-val legyek. Igen, Louis meg fog menteni, hiszen már megmentett… Tejóég, azt hiszem kezdek képzelődni már… Hogy lehetne itt Louis?! De nekem szükségem van rá. Egyre jobban sírtam, Jenny segélyhívását csak háttérzajként hallottam, Aaron rugdosott, a fejem szétment, egyre homályosodott minden, míg egyszercsak elsötétedett minden…

Louis szemszöge:

Épp a turnébuszban néztünk valami filmet, mikor megcsörrent a telefonom. Gondoltam Lena az, de nagyon meglepődtem, mikor a kijelzőn Jenny neve villogot.

~Igen? –szóltam bele kíváncsian.

~Louis, szia, Jennyi vagyok.-kezdte. ~Figyelj ne akadj ki, de egy kis gáz van. Ahogy ezt kimondta tudtam hogy valami baj van, mégpedig Lena-val… Ne!

~Mi történt?

~Lena-val beszorultunk a liftbe, és rosszul lett, elájult, szóval most hozták be a kórházba kivizsgálni.

Abban a pillanatban a levegő is megállt bennem. Nem hiszem el.

~Hol van? Melyik kórházban?-kérdeztem, mire a fiúk egy emberként fordultak felém.

~Itt Bristolban van.

~És hogy van? Tudni már valamit?

~Nem, most értünk ide, rögtön hívtalak.

~Köszi, és amint tudok, odamegyek!

~Mi? Louis épp turnén vagy!
~Viszont a szerelmem és a kisbabám kórházban van.

~Végülis..

~Köszi, hogy szóltál, és kérlek üzenj ha tudsz már valamit.

~Ez csak természetes, szia Louis.

~Szia Jenny.

Ezt nem hiszem el. Magatehetetlenül leraktam magam mellé a telefonomat és csak bámultam előre. Lena kórházban van… nincs az eszméleténél… hiszen már az ötödik hónapban van!

~Louis, mondd már, mi történt?-kérdezgetett Harry. Észre se vettem, de mind a négyen körém gyűltek.

~Lena elájult, és kórházba került.-szólaltam meg végül, mire a fiúkban rekedt a szó.

~Indulunk.-állt fel először Liam, majd mind követtük őt…

Aggodalom az, ami megosztja és összetöri a lelket, visszatart bennünket jelenbeli feladataink elvégzésétől olyan jövőbeli félelmek miatt, melyek talán soha nem következnek be.

43. fejezet: Wellness

Sziasztok! :)
Húha! Hát nagy nehezen, de itt a rész! :))
Tényleg sajnálom a kimaradást, de igazán szeretem ezt a történetet, és végig szeretném vinni!
Fogalmam sincs milyen időközönként érkeznek majd a részek, de igyekszem velük! :)
Ne felejtsétek követni a blogomat a bloglovinon! :))
#lovemyreaders <3

Jó olvasást! :))

xoxo<3

43.fejezet: Wellness

(ajánlott zene)

Azt hiszem, hogyha meg akarlak védeni, nekem is szükségem van védelemre...

~Mindenünk megvan? – kérdezte Jenny miután az utolsó táskát is beraktuk a csomagtartóba.

~Szerintem igen.-tűnődtem.

~Akkor indulás. –ujjongot, majd el is indultunk Bristol-ba.

„Néha szükségünk van arra, hogy a barátainkkal lehessünk. Hogy kiszabaduljunk a mindennapokból, egy olyan emberrel, akit tényleg szeretünk. A barátainkkal.”

Egész hamar odaértünk. A szálloda valami csodálatos volt. Gyorsan bejelentkeztünk, és fel mentünk a szobánkba. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy az is fantasztikusan nézett ki.

~Na, kismama, menjünk, ússzunk egyet.-kacsintott Jenny, és elkezdte keresgélni a fürdőruháját.

~Hé, még nem is annyira látszik.-tettem csípőre a kezem megjátszva a sértődöttet.

~Ááá, nem.-legyintett Jenny szarkasztikusan. Oké, be kell vallani, már bárki megmondhatja, hogy terhes vagyok, de csöppet sem bánom, hiszen azt is látják rajtam, hogy boldog vagyok. ~De tudod mit? Te vagy a leggyönyörűbb kismama a világon.

Nos, a terhességhez hozzá tartozik az érzékenység is, és Jenny szavai miatt sikeresen bekönnyeztem, és hatalmas ölelésben törtünk ki.

A hirtelen hangulatváltozás után mindketten felvettük a fürdőruháinkat, és törülközők kíséretében lementünk a wellnes részleghez.

~Ezt meg tudnám szokni.-mondta Jenny, miután mindketten beültünk a jakuzzi-ba.

~Azt tuti.-merültem el én is, majd írtam Louis-nak és Harry-nek egy sms-t, hogy megérkeztünk, minden rendben. Igen, muszáj Harry-nek is írni, különben megsértődik.

Szépen kihasználtuk a wellness részt, csak vacsora előtt egy kicsivel jöttünk fel.

~Komolyan mondom, meg tudnám ezt szokni.-mondta Jenny miközben hívta a liftet.

~Az tuti.-kuncogtam, majd beszálltunk.

Épp csak elindultunk a lifttel, mikor az megállt.

~Mi a fene?!-nyomkodta Jenny a gombot.

~Jaj ne.-mondtam, és abban a pillanatban egy hatalmasat rúgott a baba.

„Azt mondják a babák megérzik, ha valami nem stimmel. Nem csak velük, hanem az anyukájukkal sem.”