1. fejezet: A beautiful day

Sziasztok! :)
Ééés íme az első fejezet! :) Annyit szeretnék mondani, hogy az elején lesznek ilyen dőltbetűs részek, azok is fontos szerepet játszanak, csak azok nem ugyanabban az időben vannak, mint a történet, legalábbis egyenlőre! :)
Remélem tetszik, jó olvasást! :)<3
xoxo                                                     

                                                           1.fejezet: A beautiful day

                                                                   (ajánlott zene) 

Hogy lehet valaki ennyire kis izgága?! Vajon, majd mikor megszületsz, akkor is ennyire kis örökmozgó leszel? A pörgés már a véredben van...

~Nagyszerű, mára ennyi volt, köszönöm.-mondta a fotós.

Egy újabb fotózással teli nap. Az elmúlt hetekben nagyon felkapott modell lettem, amit cseppet sem bánok. Most a People magazin címlap fotózását fejeztük be.

~Lena egy percre.-szólított meg menedzserem, mikor az öltöző felé mentem

~Igen?-érdeklődöm. Jenny a menedzserem nagyon rendes, jóban vagyunk, és neki köszönhetem hogy ott vagyok, ahol.

~Képzeld csak, 2 hét múlva el sem hiszed kikkel lesz fotózásod!-kezdi izgatottan

~Ne kímélj.-mondom mosolyogva

~One Direction!-mondja vidáman. Normális, hogy egy 30-as nő, így lázba tud jönni egy zenekartól?!

~Király. És te azért vagy ennyire izgatott, mert… ?-érdeklődtem

~Hát 2 okból. 1. Tudod mennyire felkapott ez a banda? Ha meglátnak velük, akár több 100 felkérésed lehet utánuk. 2. A Vouge magazin felajánlotta a címlapot, és mindannyiotoknak 1-1 külön oldalt!-mondja, nekem pedig leesett az állam. Egy egész oldal a Vouge magazinban?! Ez komoly?!

~Tejóég!-elkezdtem ugrálni, mire ő is. Imádom ezt a nőt! ~Te vagy a világ legjobb menedzsere, mondták már?

~Hát próbálkozik az ember.-vigyorog. ~Na gyere, igyunk meg valamit a Starbucks-ban.

~Oké, egy perc és átöltözök!-mondom, és vidáman megyek be az öltözőbe.

Egy világos színű puha kardigán volt rajtam, szürke csőnadrággal, és egy szandállal. Erős sminkemet lemostam, és már mentem is.

 Szerencsésnek mondhatom magam, mert az alakommal soha nem volt baj. Nem kellett koplalnom, hánytatni magam, semmi. Jó, enni sem eszek túl sokat, de szerencsére az egészségemmel sem volt baj. Smink nélkül is szeretem magam, sőt gyakran vagyok anélkül. Mondjuk, ha van egy fiú, akkor azért rakok fel valamit, de ennyi önbizalom-hiány még nem a világ vége.

Kértünk magunknak egy-egy jeges vanillia latte-t, és sétáltunk.

 Szokásos csajos dolgokról beszéltünk, közben kaptunk pár kedves füttyszót, és megbámulást, de –nem szeretnék nagyképű lenni- már nagyjából megszoktuk.

~És miújság Sean-al?-kérdezem

~Hááát.-kezdi ~Megkérte a kezem!-újjong

~És ez csak most mondod?-kérdezem ~Muti a gyűrűt!

A gyűrű gyönyörű volt. Sean és Jenny már legalább egy éve jártak, és most végre eljegyezték egymást.

~Gyönyörű!-mondom ~És mikor?

~Tegnap.-mosolygott

~És mikorra tervezitek az esküvőt?

~Nem tudom, most Július van, szerintem karácsony körül, legalábbis én úgy szeretném.-mosolyog.

~Az nagyon jó lenne.-mosolygok rá. ~De ígérj meg valamit!

~Na?-kérdezi vidáman

~Bármi történik én leszek a koszorúslányod!-mondom mosolyogva, mire elneveti magát

~Nem is volt kérdéses!-nevet

Még sétáltunk, majd Jenny kapott egy sms-t, ezért rohant is, én pedig mentem haza.

Most felmerülhet a kérdés, hogy egy lány, aki a múlt hónapban töltötte be a 18-at, miért lakik egyedül Anglia szívében. A válasz egyszerű. Nem, semmi baj nincs a családommal, majdnem mindennap beszélünk, csak egyszerűen egyrészt önnálóságra vágytam, másrészt nem egyszer van olyan, hogy korán kezdődik és későn ér véget egy fotózás, és mivel a húgom még csak 7 lesz, nem akartam felkelteni semmikor. Egyszerűbb így az élet, de ettől függetlenül próbálok nem eltávolodni tőlük.

Csináltam magamnak egy pohár teát, majd laptop-ommal együtt leültem a nappaliba az egyik kanapéra. Felmentem twitter-re, és örömmel láttam, hogy követőim száma elérte a 60 000-et! Szuper!

@Lena_J _ Kinek milyen napja volt?:) Nekem volt egy jó fotózásom, és elég sok jó hírt kaptam, remélem hamar megtudjátok!:) Köszi a követőket! xoxo

Mivel nem nagyon ismertem ezt a One Direction-t, rájuk kerestem.

Nem mondom, tényleg elég sok rajongójuk van, és elég tehetségesek is, tetszenek a számaik, ezt a live while we're young-ot be is állítottam csengőhangnak, és nem mellesleg nem rossz pasik, sőt!

Épp képeket nézegettem, mikor megcsörrent a telefonom, és a kijelzőn Jenny virított.

~Ennyire hiányoztam drágám?-szólok bele a telefonomba.

~Haha, nagyon!-nevet, és szinte biztosra veszem, hogy megforgatta a szemeit.

~Miújság?-kérdezem

~Képzeld, az előbb hívtak, és téged kérnének meg, hogy segíts modelleket válogatni!-mondja

~Hogy mi?-kérdezem ~Tejóég ez fantasztikus!

~Ugye-ugye?!-nevet ~Holnapután lesz, fél 8-ra ott vagyok érted.

~Olyan korán?-kérdezem. ~Oké.

~Ja, és nem egy napos lesz, szóval addig aludj sokat édesem, csók.-köszön Jenny

~Igyekszem, puszi.-mondom, és le is tettük.

Na látjátok, ezt mondtam. Korán megyek, későn jövök. De ez fantasztikus! Ezzel nagy bizalmat szavaztak nekem. Konkrétan el sem hiszem!

Ezután még kicsit tévéztem, majd egy kellemes zuhany után felvettem egy rövidnadrágot, és egy toppot, és elringattam magam álomországba...

Reggel kipihenten ébredtem, de nem csoda, az órám szerint negyed 12 volt. Mára nincs semmi..ez elég ritka, szóval úgy gondoltam elmegyek vásárolni.

A reggeli teendők elvégzése után felvettem egy világos farmert, egy laza szürke rövidujjut, egy szürke convers-t, egy szürke táskát, napszemüveg, néhány kiegészítő, és indulás.

Útközben még vettem egy kis csokis sütit a Starbucks-ba ebédem gyanánt..nem voltam éhes.

Nem tudom ki hogy van vele, de én imádok vásárolni, és mióta felkapott lettem szerencsére van is miből vásárolnom.

A nap végére gazdagabb lettem egy halvány narancssárga ruhával,

 egy fekete magassarkúval,

 és egy fekete magasítottderekú rövidnadrággal.

Hazafele sétálva felmentem a telefonomról twitterre.

@Lena_J Milyen szép nap, nem? egésznap vásároltam:) Ti?

Épp nézegettem a válaszokat, mikor nekimentem valakinek.

~Uristen, bocsánat.-szabadkoztam, majd felnéztem. Egy srác volt, napszemüvegben, és sapkában. Nem értettem miért volt rajta sapka, amikor jó idő van. Mindegy.

~Nem, nem én bocsi.-mosolygott rám. ~Jól vagy?

~Igen, persze. Te is?-kérdezem kedvesen

~Persze.-mosolyog. ~De ne haragudj, most mennem kell, szia.-köszönt el, és már indult is.

~Szia.-köszönök én is el a titokzatos idegentől.

Végülis tovább folytattam az utamat hazafele, persze mostmár jobban figyeltem.

Amint hazaértem lepakoltam, átöltöztem egy kényelmes ruhába, beraktam a Másnaposokat, elővettem egy doboz vanillia fagyit, és pontot tettem ennek a szép napnak a végére…