28.fejezet: Eight day

Sziasztok!:)
Bocsibocsibocsi a késésért, de nagyon zsúfolt hetem volt:s
A hétvégén lesznek a táncvizsgáim, nagyon szurkoljatok :$
Jó olvasást! :))
xoxo<3

28.fejezet: Eight day

(ajánlott zene)

Annyira kis pici és törékeny vagy… senki sem tud ellenállni neked már most…

~E-ez biztos?-kérdeztem

~Teljes mértékben.-mosolygott az orvos. ~Ha most megbocsájtanak.

~Persze, köszönjük.-mondta Harry, majd az orvos kiment.

Percekig csak szótlanul ültünk.

Kétségbeestem. Féltem mindentől, de legfőképp attól, hogy el fogom veszíteni Louis.

Annyira csak ezen járt az eszem,  hogy elkezdtem könnyezni.

~Lena.-ölelt át rögtön Harry. ~Nem lesz semmi baj.

~De elveszítem Louis-t.

~Biztos hogy nem!
~Én nem tudom, hogy mit csináljak…

~Hogy érted?-nézett a szemembe

~Nem…nem szeretném még elmondani senkinek…

~De…

~Figyelj, 2 hét múlva indultok turnézni, annyi idő alatt nem fog nagyon nőni a hasam, vagy ha rákérdez, majd mondok valamit. Nem akarom, hogy idegeskedjen a turné alatt. Ha hazajöttök, addigra úgy is látszani fog, addig pedig kitalálok mindent…

~Ha te ezt szeretnéd, nem mondom el senkinek, de rám bármikor számíthatsz, tudod.-mosolygott.

Mi a barátság egyáltalán, ha nem az, hogy osztozunk egymás őrültségeiben?!

Harry-nek különleges helye van a szívemben. Soha nem hittem volna, hogy bárkivel is lehet ilyen szoros barátság. De Harry annyira különleges. Benne megbízom, elfogad, együtt vagyunk mindig, bármi is van, mindig számíthatunk egymásra. Azt hiszem ez az igazi barátság lényege…

"A barát az az ember, aki mellett mersz önmagad lenni"

Végül ahogy Louis-nak ígértük, a stúdióba mentünk, utána Louis-val beültünk ebédelni.

~Jól elvoltatok Harry-vel?-kérdezte ebéd közben.

~Igen, Harry a legjobb barátom lett.-mosolyogtam

~Ennek igazán örülök.-mosolygott ő is, majd folytattuk az ebédet.

A délután további részét otthon összebújva töltöttük. Louis is elég fáradt volt, és én is, és másra sem vágytunk, csak arra, hogy a nap végén egymás karjaiban elnyomjon minket az álom…

Ha azt mondom: szeretlek, azt nem megszokásból teszem, hanem azért, hogy emlékeztesselek,te vagy a legjobb dolog, ami valaha történt velem..

A hátralevő 2 hetet végig Louis-val és a fiúkkal töltöttem.  Szerencsére még nem látszik a hasam nagyon, szóval még csak találgatások se lettek. Persze Harry mindennap megkérdezi, hogy jól vagyok-e, ne segítsen valamit, meg ilyenek, ami egyébként rettentő aranyos tőle, csak nehogy elszólja magát.

~Nagyon fogsz hiányozni.-suttogja a fülembe Louis már a reptéren. Eljött ez a nap is, ma indulnak turnézni.

~Vigyázz magadra, és legyetek jók.-bújok hozzá még jobban.

~Nagyon szeretlek.

~Én is szeretlek Louis.

Aki szeret: nem fogja elvárni tőled, hogy úgy viselkedj, ahogy ő akarja, hanem mosolyog, amikor látja, hogy egyedi vagy. Aki szeret, nem fogja elvárni, hogy úgy élj, ahogy ő jónak gondolja, hanem örömmel látja, ahogyan élsz. Aki szeret, nem akarja elvenni a szabadságodat, hanem örül annak, aminek te is örülsz. Aki szeret, nem akar ujjal mutogatni rád, hogy te rontottad el az életét, hanem megköszöni, hogy mellette vagy és tanítod őt. Aki szeret, átölel bármikor, tiszta szívvel, minden ok nélkül, mert szeret.

~Minden nap beszélünk.-ölelt meg most Harry

~Vigyázzatok egymásra.

~Ne erőltesd nagyon magad, ha bármi van hívj, vigyázz magadra, és szeretlek.

~Harry nyugi, minden rendben lesz, én is szeretlek.

 "Nem csak a szerelemben, de a barátságban is létszükséges az érzelemnyílvánítás, még akkor is ,ha teljesen nyilvánvaló: a felek rajonganak egymásért."

Ezután végig ölelgettem mindannyiukat, egy utolsó csók Louis-nak, és indulnak is.
Még látom, ahogy felszáll a gép, és amint felszállt, kihullik egy könnycsepp, és rándul egyet a hasam…