2012. december 20., csütörtök

13. fejezet: When something ends, something new begins

Sziasztok! :)
Ééés íme az új fejezet! :))
Mivel picit megvárattalak titeket, próbáltam kicsivel hosszabbra írni, remélem tetszik :)
3 nap múlva van eredményhírdetés az egyik novella versenyen, szóval utána fel teszem a Louis-os novellát :))
Hétvégén elvileg a fiúk lesznek a Viva-n, szóval nézzétek! :D
Jó olvasást! :))
xoxo <3


13.fejezet: When something ends, someething new begins.


Annyi ember sétál be, és ki az életünkből…de hiszem, hogy te képes leszel egységesíteni minket…

Louis egész délelőtt fel-le járkált. Azon gondolkozott, hogy hogyan is mondhatnák meg Eleanor-nak, hogy vége. Ráadásul az sem segített neki a gondolkodásban, hogy azt érezte, hogy figyelik…

És bizony Louis-nak jók voltak a megérzései, ugyanis Mario tegnap óta figyeli őt. Teljesen biztosra akar menni…

Lena semmivel sem törődve kelt fel 10-kor, és azon gondolkozott, hogy mit is csináljon ma.
Persze legbelül abban reménykedett, hogy ismét Louis-val lehet, de nem várhatott el mindent a fiútól…

Csak várj... várd ki, míg rájön, hogy rád van szüksége. Mert rá fog jönni.

Végül Lena egy doboz eper fagyi, és az Ilyen a formám c.  film mellett maradt, miközben Louis már a telefonját szorongatta.

Végül írt egy sms-t Eleanor-nak, hogy 2 óra múlva a közeli park távoli végében találkozzanak.
Louis sóhajtott egy mélyet, majd hogy egy kicsit kitisztítsa a gondolatait, elment zuhanyozni.

Mario nem egyedül kémkedett a Tomlinson fiú után, és miután a besúgója elmondta, hogy mit írt Eleanor-nak, a saját számát elrejtette, és írt egy sms-t Lena-nak..: Kicsivel több, mint 2 óra múlva a park hátsó részében találkozunk…addigra szakítok Eleanor-al…xx L.

Lena már több mint a film felénél járt, mikor jelzett a telefonja. Alig akart hinni a szemének.
Gyorsan elpakolta a fagyis dobozt, kikapcsolta a filmet, és ment is zuhanyozni. Tökéletesen akart kinézni, még ha a tökéletes felszínesen is hangzik. De Louis-ért mindent meg akart tenni.
Mivel kicsit lehűlt a levegő London utcáin, így egy fehér farmer, egy barnás felső és egy barna magassarkú mellett döntött. Haját elöl egy kicsit begöndörítette, fújt magára finom parfümjéből, felvett pár kiegészítőt, ellenőrizte magát még utoljára a tükörben, és el is jött az idő…


Louis már majdnem a parknál járt. Ahogy közeledett, úgy lett egyre idegesebb…
Végül megérkezett, és hamarosan Eleanor is.
A lány már hajolt volna csókért, de Louis elfordította az arcát.
~Gondoltam, hogy valami baj van..-mondta Eleanor, Louis pedig vett egy mély levegőt.
~Eleanor, én annyira sajnálom, de ez már nem olyan, mint régen. Én tényleg szerelmes voltam beléd, és szeretlek és tisztellek, de már nem érzem azt, amit az elején. Már nem tudnálak boldoggá tenni, és ez így egyikünknek sem jó. Én tényleg sajnálom.-Louis idegesen, de csak kibökte.
~Tehát akkor ennyi volt?-szöktek könnyek Eleanor szemébe
~Sajnálom, de igen. Sokkal jobbat érdemelsz, mint én.
~Igazából már én is kezdtem pár napja érezni, hogy kezdünk elhidegülni.
~Barátok?-mosolygott Louis, és széttárta a karjait, mire Eleanor hozzábújt.

Lena szíve megszakadt. Csak annyit látott, hogy Louis és Eleanor ölelkeznek.
Amint Lena szemei könnybe szöktek, úgy kezdett el csöpögni az eső.


Mario terve tökéletesre sikeredett. Pont úgy, ahogy eltervezte. Lena meglátta Louis-t Eleanor-ral ölelkezni.

Louis miután elengedte a lányt oldalra nézett, és nem sokkal távolabb Lena-t pillantotta meg. Ám Lena amint észrevette hátat fordított nekik, és elkezdett futni.
Louis először nem értett semmit, aztán leesett neki. Biztos csak annyit látott, hogy ölelkeznek El-el.
De honnan tudhatta, hogy itt vannak..?

Lena-t abban a percben semmi nem érdekelte. Egyre jobban esett az eső. Nem érdekelte, ha teljesen elázik, ha tönkre megy a haja, ha sáros lesz a nadrágja, vagy a cipője. Csak el akart menni. Nem akart még egyszer ezt látni, nem akart még egyszer ekkora fájdalmat érezni.
Elővette a telefonját, és sms-t kezdett írni.
Oda tudsz jönni a házamhoz? xx L.
Tudta, ő az egyetlen ember, akiben bízhat, és számíthat is.
10 perc múlva ott! xx H.
Bizony, Harry. Louis-on kívül Lena-nak csakis rá van szüksége jelen pillanatban.
Lena amint hazaért levette a vizes ruháit, és felvett egy egyszerű ruhát. Haját hagyta vizesen, nem érdekelte semmi.
Kb. 3 perccel később Harry csöngetett az ajtón.


Harry semmit sem értett, de amint meglátta a kisírt szemű Lena-t, rögtön tudta, hogy Louis-val kapcsolatos. Hogy honnan? Ő sem tudta pontosan, csak érezte. Közel kerültek Lena-val…

Lena mindent elmesélt Harry-nek. Az sms-től kezdve mostanáig.

Harry-nek valami nem stimmelt. Egyrészt Louis nem nagyon szokta rejtett számról használni a telefonját, másrészt ismerte már annyira, hogy tudja, Louis sohasem bántaná meg önszántából Lena-t…annál neki fontosabb.
Még egy kicsit beszélgettek, de Harry munkára hivatkozva 15 perccel később elment.
Nem, nem volt semmilyen munkája, de muszáj volt beszélnie Louis-val.
Amint elfordult a sarkon tárcsázta is barátját.

~Igen?
~Louis mi történt?
~Hogy érted?
~Lena borzalmas állapotban van..és miattad
~Hogy micsoda? Nem vesz fel nekem telefont…
~Mert meglátott titeket El-el ölelkezni, miközben te azt írtad neki, hogy szakítasz El-el..
~Én nem írtam neki ilyet…
~De akkor ki?
~Senkinél nem is volt a telefonom.
~Rejtett számról ment..
~Várj…Mario..
~Hogy ki?
~Lena-val kikezdett, és hát.. khm..
~Ő az, aki megerőszakolta, igaz?
~Igen.
~Basszus ez az ember beteg.
~Az, de mivan Lena-val?
~Most jöttem el tőle, szerintem menj el hozzá.
~Máris indulok..
~Várj Louis..
~Igen?
~Mi van Eleanor-al?
~Vége..
~Akkor siess!
~Köszönök mindent Harry!
~Bármikor Lou, tudod, hogy te vagy a legjobb barátom.
~Nekem meg te, na sietek, szia!
~Hajrá kicsi BooBear!


Harry azt érezte minden rendben lesz, és hát sokan bíztak Harry megérzéseiben…

Louis rohant is. De előtte még beugrott egy virágboltba, és vett Lena-nak egy csokrot.

Még mindig esett az eső, de Louis-t sem érdekelte. Úgy látszik a szerelmeseket nem érdekli az eső.
Mire Lena házához ért szinte teljesen elázott, de csakis Lena érdekelte.

Lena kicsit még szipogva nyitotta ki az ajtót, majd mikor meglátta az ajtóban az elázott Tomlinson fiút egy csokorral a kezében, a gyomra görcsbe rándult. És jó értelemben. A pillangók munkálkodtak.
~Annyira sajnálok mindent.-mondta Louis…

Az a lány akarok lenni, akit félsz elveszíteni, a lány aki nélkül nem tudsz élni, a lány akire mindig gondolsz és akit örökké szeretni fogsz.

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Sajnálom hogy ilyen későn írok,de sajnos nem tudtam hamarabb gép elé jutni.Elsőnek is,már várom a novelládat és remélem/érzem hogy jó 'helyezést' fogsz elérni.Másodszor pedig,nagyon jó lett és már nagyon várom a következőt..Remélem túl élted a világ végét,mert ha nem én itt helyben sikítok xd Várom a kövit! Puszi xx

    VálaszTörlés
  2. szia:)
    jaj örülök, hogy egyáltalán írsz! :D
    Én is remélem:) köszi, igyekszem vele:)
    Még élek:D aranyos vagy:) xx
    puszi:)

    VálaszTörlés