18.fejezet: Friends are very important...

Sziasztok! :)
Boldog újévet! :))

Íme az újév első része, remélem tetszik ;)
És ahogy már igértem, a 20.fejezettől fordulópont ;)
Jó olvasást, és remélem jól telt a szilveszter :)
xoxo <3

18.fejezet: Friends are very important...

(ajánlott(!) zene)

Harry teljesen be van pörögve, hogy érkezel…remélem ő is így fog várni…

Lena csak hallgatta Louis hangját. Számára ennél szebb hang nem is létezett. Akárcsak egy angyal…

Azonban sajnos nem sokáig hallgathatta énekét, ugyanis Louis telefonja megcsörrent.

~Igen?....Lena-nal…mikor?...basszus…oké…sietek. Szia!

~Mi történt?-kérdezte Lena

~Totál elfelejtettem, hogy ma van egy rádiós interjúnk.

~Akkor mire vársz még?-nevet Lena

~Egy csókra.-és Louis le is csapott Lena ajkaira. Nem volt hosszú csók, de benne volt minden érzés, amit még szavakkal nem mondtak ki.

~Hallgatsz minket?-kérdezte már az ajtóban Louis

~Hát persze.-mosolygott Lena

~Akkor majd hívlak.-adott egy egy csókot Louis, és rohant is.

Jön egy nap, aminek a reggelét épp úgy fogod utálni, mint az összes eddigit. Ám a napfelkelte, és a naplemente között történik valami, és este már másként gondolsz a következő reggelre. Mert abban a reggelben már nem csak a kötelességek várnak rád, hanem más is. Valaki más. Aki miatt szép az ébredés, szép a nappal, kellemes a munka, nem nyűg a feladat, és csodálatos az élet. Aki miatt már álmodban is a reggelt várod, hogy újra találkozz vele, hogy hallhasd a hangját, érezd érzéseit, láthasd szemeit. Akinek ma is szépet, jót szeretnél adni kincseidből, hogy szebbé tehesd az életét. És az élet többé már nem nyűg, a reggel többé már nem kötelesség, a reggel már Ő. Létezik ilyen reggel…

Az interjú, akár csak a többi, nagyon jó hangulatban telt. A fiúk mindig jó hangulatot teremtenek.

Lena hihetetlen örömmel hallgatta az interjút, és akármikor, amikor Louis beszélt, a szíve hatalmasat dobbant. Még soha nem érzett ilyet…Hogy képes egy ember ilyet kiváltani belőle?

Döbbenetes, hogy milyen hamar elszállt a fojtogató félelem…döbbenetes, milyen tökéletes biztonságban éreztem magam abban a pillanatban, mikor meghallottam a hangját…

~Louis gondolom láttad, hogy veled van tele most nagyjából minden…

~Igen

~És szeretnél valamit mondani?

~Igen. El szeretném mondani, hogy Eleanor-ral szétváltak az útjaink, természetesen barátságban váltunk el.

~És Lena Jones?

~Lena nagyon kedves lány.

~És mi van köztetek?

~Lena-t nem rég ismertem meg, ismerkedünk.

~Ez elég sejtelmes válasz, nem gondolod?

~Annak szántam.-mosolygott huncutul Louis

Hogy miért nem mondta, hogy együtt vannak? Amikor ma meglátták a cikket megígérte Lena-nak, hogy minden rendben lesz, és ezt úgy nem érheti el, ha rögtön az emberekre zúdítja, hogy együtt vannak…

Miután vége lett az interjúnak, a fiúk beültek vacsorázni. Louis még írt egy sms-t Lena-nak…

Beültünk vacsorázni a fiúkkal. Remélem tetszett az interjú ;) Holnap találkozunk! xx L.

Hogy miért nem megy estére Lena-hoz? Egyszerű. Egyrészt tudja, hogy most a fiúkkal sokáig el fog húzódni a vacsora, másrészt mégiscsak a legjobb barátai, és már 2 napja nem aludt otthon. De holnap tervei szerint elkíséri Lena-t a fotózására…

Lena teljesen megértette, hogy Louis-val csak holnap találkoznak. Mindkettőjüknek fontosak voltak a barátai, így Lena gyorsan fel is hívta Jenny-t. Furcsa, hogy Jenny a menedzsere és a legjobb barátnője is egyben…

~Jenny.-vigyorgott Lena, és habár Jenny nem láthatta, de hallotta hangján.

~Lena.-tett hasonlóképp Jenny. ~Azt hiszem mesével tartozol..

~Igen, szóval…-és mindent elmesélt Jenny-nek. Egészen a találkozásuktól kezdve, Mario-n át, amikor összejöttek, egészen máig.

Hosszasan kitárgyaltak mindent, mint úgy általában a lányok szoktak.

Jenny teljesen elképedt Mario viselkedésén, Harry viselkedését imádta, és hát Louis…Jenny hihetetlenül örült, hogy Louis ennyire boldoggá tudja tenni Lena-t…hisz a vak is látja, hogy mennyire boldog…

Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: ˝boldog˝. Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet...